Címlap

Eseménynaptár

<<  Március 2024  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
252728293031

Régi mesterségek nyomában Ópusztaszeren

Június elsején a nagy melegben vágtunk neki a hosszú útnak 65 tanulóval. Az első, második és 3.a , valamint a 6.a osztály diákjai vettek részt a kiránduláson.

Elsőként a Feszty- körképet tekinthettük meg, majd a Rotunda kiállításait. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda. Az épület ma már belülről teljesen körüljárható. Az új kiállítások korszerű multimédiás és interaktív elemeket is tartalmaznak, amelyek mindenben megfelelnek a mai kor múzeumi-turisztikai elvárásainak.

Államalapítás

Promenád 1896 – Kisváros
„Ilyet még nem látott a Kárpát…” – Így készült a Feszty-körkép
Promenád 1896 – Nagyváros
Multimédiás játszótér

Kincsek a földből – Régészet és numizmatika
Csengelei kunok ura és népe
Őseink arcai
„Vár állott, most kőhalom” – Várak és csaták a középkori Magyarországon

Az előcsarnokban található a Tourinform iroda, ahol segítséget, információt kaphatnak az Emlékpark és a Dél-Alföldi régió látnivalóiról.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark méltán egyik legkedveltebb épületét, a gátőrházat, az abban látható kiállításokat és az épület környékét az elmúlt időszakban felújították.

 

A gátőrházak körül a falusi parasztgazdaság megszokott épületei (istállók, ólak, terménydarálók, kocsiszín) sorakoztak, kiegészítve az ármentesítő társulat védelmi eszközeit őrző szertárral. A lakóépület konyhájában a gátőrök életmódját bemutató kiállítás látható. A jobb oldali helyiség az ún. tiszti szoba, amit ma a gátőr irodájának neveznénk, árvédekezéskor ez volt a védelmet irányító mérnök főhadiszállása. A bal oldali teremben a Tisza-völgy vízrendezésének történetével ismerkedhet meg a látogató. A telephez tartozó melléképületben van a raktár, ahol ma is az eredeti, „készenléti” állapotban tárolják azokat az eszközöket, amelyeket az árvédekezéskor a gáton használnak. A melléképület másik helységében az 1879-es nagy árvíz terepasztala látható, amely hang-, fény- és képeffektusokkal mutatja be a szegedi nagy árvíz történetét.

A közeli tó mellett látható egy tiszai halásztanya, nádtetős kunyhó és benne a halászat eszközei. Szemben egy fedett szín alatt tekinthető meg a szegedi hajóácsok (superok) munkáját bemutató kiállítás. Itt áll az utolsó szegedi haltartó bárka, amelynek különleges díszítménye a nagybőgő csigát formáló hajóorr, ami házak előtt megjelenve mutatta, hogy a ház lakója tiszai, Tiszából élő ember.

Julis néni segítségével összegyűjtöttük, hogy a mai Magyarországon kik foglalkoznak és kik vesznek részt az árvízvédelemmel (gátőr, vízügyi technikusok és mérnökök, katasztrófavédelem szakemberei, katonaság).

A Régész furfang foglalkozáson résztvevők a régészeti munkálatokba és az antropológia tudományába nyerhetnek betekintést. A gondosan feltárt csontvázon közösen keressük meg azokat a jegyeket, amelyek az „elhunyt” nemére, életkorára, esetleges betegségeire utalnak, valamint a harcokban szerzett sebesüléseit is megvizsgálhatjuk, amiből még az elhalálozásának okát is megállapíthatjuk. Az antropológiai vizsgálatok mellett feltárjuk még a tárgyi emlékeket, figyelve arra, hogy ne keveredjen közéjük „kakukktojás”, és elvégezzük a leletanyag katalogizálását is.

A két világháború közti időszakot idézi fel a Skanzenben található árpádhalmi tanyai iskola (Volt egyszer egy oskola foglalkozása), ahol egy korabeli tanóra részeseivé váltak tanulóink. Az elemi népiskola egyetlen tantermében, összevont osztályban együtt tanultak kicsik és nagyok, életük végéig emlékeikben őrizve az olajos padló szagát, a Tanító úr néha kemény, de mindig emberséges alakját. A Kincskereső kisködmönt vagy más írásokat olvasó gyerekek ma már el sem tudják képzelni, milyen lehetett a világítás, számítógép és projektor nélküli tanterem, a keménykalapos, csokornyakkendős, sétapálcás tanító. Az 1920-as évek korhű berendezési tárgyai között zajló foglalkozás valóságos élményt nyújtott számunkra: megismertük azon idők tanítási módszereit, amikor a fegyelmezés fő eszköze a nádpálca, a jó tanulók jutalma pedig alma és dió volt.

Itt tanulóink összehasonlíthatták egy korabeli és egy mai tanító munkáját.

A gyapjúfeldolgozás egy sajátos módját, technikáját – a nemezelést - ismerhették meg tanulóink. A kitartó munka gyümölcseként létrejön a nemez, aminek felhasználása olyan széleskörű, hogy a nomád népek életének szinte minden területén jelen volt egykor.

Ez a kézműves technika, mely ma újra virágkorát éli elnyerte gyermekeink tetszését.

A gyűjtemény házai között járva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak, „élő skanzen” vár mindenkit. A népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják őseink életmódját, találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal.

Jártunk az iparos műhelyekben, ahol valamikor a kovács, bognár és a szíjgyártó dolgozott valaha.

A Csendőr emlékkiállításon megismerkedhettünk a mai rendőrök elődeinek - a csendőrök – hétköznapjaival.

A Postatörténeti kiállításon az egykori postásnőkre emlékezhettünk.

A szatócsboltba és pékműhelybe betérve betekintést nyertünk munkájukba, és összehasonlítottuk a mai kiskereskedőkkel.

A hajdani molnárok munkáját a szélmalomban ismertük meg.

Ez a nap nagyon hasznos volt. Sokféle mesterséggel és szakmával ismerkedtünk meg. Egyben kikapcsolódtunk, vidáman töltöttük a napot. Élményekkel gazdagon, feltöltődve jöttünk haza.

Osztályfőnökök

 
Címer
Hirdetés
Heti étlap
Hirdetés
Tablók
1968_8a.jpg
Névnap
Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
Hirdetés
Iskolarendőr
Hirdetés